Furcsán néznek rád örök nyertesek:
Mért állnak mellettük szüntelen vesztesek?
Szemükben szánalom. Csupán egy pillanat.
Elillan sebesen, s száguld a gondolat.

Neked csak délibáb. Meg nem élt álom.
Más szemében igen, de a tiedben nem látom.
Pedig lehetnél valódi. Gyötrelmektől mentes.
Nem ilyen műanyag. Köd gondoktól terhes.

Magadból mit adnál, túl sok a világnak
Helyet nem hagyva leendő hibáknak.
Árnyékos sarokban emlékek húzódnak
Skizofrén valóság halmazzá mosódnak.